A nyári hőség nemcsak a növényeket, hanem a komposzt élővilágát is próbára teszi. A tartós szárazságban és melegben a komposzt könnyen kiszáradhat, ami lelassítja a lebontásban résztvevő mikroorganizmusok működését. Egy kis odafigyeléssel azonban a legmelegebb hónapokban is biztosíthatjuk, hogy a folyamat ne álljon le, és az értékes tápanyagban gazdag, érett komposzt minél hamarabb visszajuthasson készülhet a kert számára.
A komposztálást baktériumok, gombák és más talajlakó élőlények végzik, amelyeknek megfelelő nedvességre van szükségük. Ha a szárazságban a túlélésért küzdenek, nem képesek a szervesanyag átalakítását végezni. A hatékony munkához A jól működő komposzt nedvességtartalma általában olyan, mint egy nedves törülközőé, ami nyirkos, de nem csöpög belőle a víz.
Rendszeres forgatás és a kiszáradás megelőzése
A helyes komposztálás elengedhetetlen lépése a komposzt rendszeres átforgatása, ami javítja a levegőellátást és egyenletesebbé teszi a lebomlást. Ezt a komposzt mennyiségétől függően érdemes heti – kétheti gyakorisággal végezni. A nyári hónapokban ezt lehetőleg a hűvösebb reggeli vagy esti órákban végezzük, ilyenkor kisebb a párolgási veszteség.
Amennyiben szárazabb az időjárás, vagy ha átforgatás közben a komposzt porzik, érdemes alaposan meglocsolni. Sokat segíthet az is, ha a komposztot vékony rétegben szalmával, száraz falevelekkel takarjuk, ami a párolgás csökkentése mellett biztosítja a megfelelő szellőzést. Előrelátó tervezéssel a komposztálás kezdetekor a halmot ne tűző napra, hanem árnyékba hordjuk, így kevésbé lesz a komposztunk kitéve a nap tűző sugarainak.
Szerves anyagok egyensúlya
A helyes arányok megtartása a gyors és eredményes komposztálás titka. Ha ezek felborulnak, a komposztálási folyamat lelassul, és kellemetlen bűzös rothadási folyamatok veszik át az uralmat. Nyáron gyakran több zöld növényi hulladék – például fűnyesedék vagy zöldségmaradvány – kerül a komposztba. Ezek önmagukban könnyen összetömörödhetnek és levegőtlenné válhatnak. Ugyanez a helyzet, ha sok magas keményítő és cukortartalmú gyümölcs és zöldséghulladék kerül a komposztra.
A komposzt rendszeres átkeverése mellett érdemes szárazabb, úgynevezett barna anyagokkal – például aprított ágakkal, száraz levelekkel, szalmával rétegezni a komposztot. Ez javítja a levegőzést, és segít fenntartani a kedvező bomlási folyamatokat.
Meghálálja a gondoskodást
A rendszeresen forgatott, öntözött és karbantartott komposzt gyorsabban alakul át morzsalékos, sötét színű humusszá, amely értékes szervesanyag-forrás a kert számára. A saját komposzt felhasználásával pénztárcakímélő módon javíthatjuk a talaj szerkezetét, tápanyagtartalmát, biológiai erejét, miközben hasznosítjuk a kerti és konyhai hulladékokat.
