A környezettudatos és fenntartható kerti növényvédelem alapköve, hogy ne nyúljunk azonnal a felszívódó, szintetikus vegyszerekhez, ha valamilyen betegség üti fel a fejét, vagy rovarok találják meg a növényeinket. A biogazdálkodásban is engedélyezett kontakt hatóanyagok – mint a réz és a kén –, valamint a modern biológiai készítmények tökéletes védelmet nyújtanak, ha tudjuk, melyiket mikor és mi ellen kell bevetni.
A gombák és baktériumok ősi ellensége
A rézkészítmények a legrégebbóta használt kontakt szerek, amelyek a legtöbb kerti növényt védhetik a gombás és baktériumos betegségei ellen. A peronoszpóra, a paradicsomvész, a monília, az ágelhalások és a baktériumos fertőzések ellen hatásos leginkább. A védelem a rézionok gombaspórák csírázását és a baktériumok sejtosztódását gátló hatásán alapszik. A kontakt kifejezés azt jelenti, hogy nem szívódik fel, hanem védőréteget képez a leveleken. Érdemes fejben tartani, hogy a nagyobb esők lemoshatják ezt a réteget, ilyenkor a biztos védelem érdekében a kezelést meg kell ismételni.
Perzselő hatása miatt virágzásban szigorúan tilos használni, mert károsítja a virágok érzékeny szöveteit. Vannak növények, amelyek kifejezetten érzékenyek lehetnek a rézre. Ilyenek például a csonthéjasok (őszi- és kajszibarack) lombosodás után, ezeknél inkább csak a tavaszi és őszi lemosó permetezésre korlátozzuk a használatát a kórokozók gyérítésére.
A lisztharmat specialitása
A kén nélkülözhetetlen természetes anyag a növényvédelemben, amely elsősorban a lisztharmat ellen nyújt kiváló védelmet, miközben jelentősen gyéríti a kártékony levélatkákat is. Működése a hőmérsékletfüggő gázosodáson alapul: a kijuttatott kén a nap melegének hatására gőz formájában járja át a lombkoronát, közvetlenül pusztítva a gombafonalakat. Használata során kritikus a körültekintő időzítés, ugyanis 15 °C alatt hatástalan, míg 25 °C feletti hőségben viszont súlyos levélperzselést okozhat, ezért a kénes kezeléseket mindig a hűvösebb kora hajnali vagy esti órákra kell ütemezni.
Élő szövetségesek
A modern biokertészet a klasszikus ásványi szerek mellett növényi olajokat és élő mikroorganizmusokat is bevet a kártevők ellen, így például a narancsolaj és a ’Neem’ olaj hatékonyan pusztítja a szívogató kártevőket azok viaszrétegének feloldásával vagy táplálkozásuk megzavarásával.
A biológiai védekezés másik pillérét a hasznos baktériumok és gombák jelentik, mint a hernyók ellen bevethető Bacillus thuringiensis, vagy a talajlakó kórokozókat kiszorító Trichoderma. Ezek a megoldások célzottan, a környezet és a beporzó rovarok károsítása nélkül hatnak, azonban sikerük alapja a megelőzés, így a kezeléseket érdemes még a tünetek megjelenése előtt, preventív jelleggel elvégezni. A már károsodott növényi részeket pedig mielőbb szedjük le, távolítsuk el a növényekről a fertőzés tovább terjedésének megelőzésére.
A bio növényvédelem alapja a megelőzés. Mivel ezek a szerek kontakt módon hatnak, ne várjuk meg, amíg a betegség teljesen letarolja a növényt. Figyeljük az időjárást, és a párás, fülledt napok érkezésekor preventíven, még a tünetek megjelenése előtt végezzük el a kezeléseket!
